Czinege Edit:  Vallomás

 

Ha azt mondod, kultúra; azt mondom: alkotás!

Míveset, tetszetőset alkotni, s másoknak is örömet szerezni; ez a célom, a feladatom!

 

Ha azt mondod, munka; azt mondom: kötelesség.

Teszem a dolgom, mert tudom, mi a kötelességem.

 

Ha azt mondod, lét; azt mondom: ÉLET!

Gyermek, az élet értelme! „Akit az istenek szeretnek, meghagyják örökre gyereknek“

 

Ha azt mondod, tudat; azt mondom: tudás, fantázia, alkotó erő.

„Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk; hasz-nos emberré a fáradságos évek tesznek.“

 

Ha azt mondod, agyag; azt mondom: por.

„Porból lettél, s porrá leszel.“

 

Ha azt mondod, por; azt mondom: agyag!

Agyag, ami ősidők óta mesél! A kultúra egy darabjának közvetítője.  Az ujjam nyomata...

 

Ha azt mondod, EMBER; azt mondom: ECCE HOMO!

„Sem  több, sem kevesebb,  csak ember lehetek...“
 


Ha azt mondod, kiállítás; azt mondom: gyöngyszem.

Számomra minden egyes kiállítás gyöngyszem, melyeket a szívemben őrzök.

 

Ha azt mondod, Szent István; azt mondom, korona.

Szent korona, egy csodás jelkép; gyönyörű alkotás.

 

Ha azt mondod, Mária; azt mondom: Krisztus Anyja!

Magyarok Nagyasszonya, égi Patrónánk!...  Édesanyám!

 

Ha azt mondod, nemzet; azt mondom:  magyar.

Kárpát-medence népe.

 

Ha azt mondod, zászló; azt mondom, lobogó.

„Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld.“ A föld, AGYAG!...

 

Ha azt kérdezed, mi ebből a végkövetkeztetés; akkor azt mondom:

„Magyarnak lenni jó!“